Időrendben, röviden

Jobbik Magyarországért Mozgalom VIII. kongresszusa.

Időpont: 2011. október 29.

Helyszín: Budapest Kongresszusi Központ

Megválasztott levezető elnök: Gyüre Csaba

Fehér Zsolt, a mandátumvizsgáló bizottság vezetője 590 küldöttet regisztrált, amely 86 %-os részvételt jelent.

Elsőként Szávay István, országgyűlési képviselő az elcsatolt magyar területek képviselőit kérte színpadra.

László Bálint, a Magyar Remény Mozgalom vezetője a szerb uniós csatlakozással kapcsolatosan, az idők során lassan kialakult hivatalos magyar álláspontot, annak felemásságát taglalta.

Vas Imre a Székely Nemzeti Tanácstagja  Izsák Balázs elnök levelét olvasta fel.

Ebben köszönetét fejezte ki a Jobbik Európai parlamenti képviselőinek a székelyek érdekében kifejtett küzdelmükért.                                                                                                                

Az Erdélyi nemzeti radikálisok üzenetét Lovasics Tamás olvasta fel, ebben kifejtette, „a Jobbik kongresszusára érkezése olyan, mint otthonról hazajönni.”

További magyar szervezetek, köztük a kárpátaljaiak, és a horvátok üdvözölték a kongresszust, annak eredményes munkáját kívánva.

Első felszólalóként Vona Gábor elnök összegezte a Jobbik elmúlt egy évben elért eredményeit, egyben előrevetítette a következő évek küzdelmeit, amelynek mottója: „Vagy mi, vagy senki!”

Fontosnak vélte a belső kritikákra odafigyelést, azokra megfelelő válaszadást.

A jobbik politikájának két fő szempontját emelte ki, a szabadságot és az igazságosságot, ezzel védve a hagyományos emberi értékeket.

A hatalmas ellenerőre utalva megjegyezte, „Orbán Viktor bukásáért Orbán Viktor dolgozik a legkeményebben.”

A „devizahitelesekkel” kapcsolatosan több, mint 451 ezer aláírást sikerült gyűjteni, amellyel a kormánypárt további intézkedését sikerült kikényszeríteni.

A Jobbik parlamenti munkáját tanulási fázisnak nevezte, amely segítséget ad a későbbi kormányzáshoz.

A Magyar Gárdát továbbiakban is a szívügyének tekintve megjegyezte, „titkosszolgálati erőkkel kell megküzdenie az egységért.”

A Jobbik feladataiként az adósságcsapdákra megoldást, a csendőrség felállítását, a halálbüntetés visszaállítását, a fiatalok utánpótlás-szervezését, az Atilla Akadémia létrehozását említette.

Beszédében megjegyezte, „akik nem a rendet akarják, azoknak két választása van, vagy a börtön, vagy az ország elhagyása.”

„Nem szeretném lehunyni a szememet úgy, hogy Magyarországnak nincs önrendelkezése” - tette hozzá zárszóként.

Morvai Krisztina, a Jobbik Európai parlamenti képviselője, mindhármuk nevében  tájékoztatást adott az eddig végzett munkáról. Hozzátette, ne csak a felszólalásaik, azok száma alapján alkossunk véleményt, hanem annak górcső alá vételével is, megfelelően képviselik-e a választóik érdekeit, akik a lehető legtöbbet tették a megválasztásuk érdekében. („két pár cipő”, és  „drágakő, vagy porszem” teszt)

Tanulságképpen említette, miképpen képviseli a magyar emberek érdekeit.

A Jobbik képviselője, Szegedi Csanád a magyar EU elnökség kezdetén tett kemény hangú hozzászólással, míg a néppárti tag Fideszé - Szájer József - Magyarország részéről teljesítve érzi a klub (értsd: EU) szabályait. A szocialista párti Göncz Kinga (nevének hallatán felzúdulás hallatszott a teremben) elemi érdekként az erős, demokratikus Európához tartozást ismételgeti.

Módosító indítványok sokaságát említette, amelyeket rendre elfogadtak, és beépítettek az EU Közös Agrár Politikájába. Különös eredmény, hogy a közpénzt ezentúl csak a közjóért használják fel.

A Jobbik politizálása során elengedhetetlennek tartja a valóság megismerését az emberekkel való közvetlen találkozások, beszélgetések kapcsán.

Végül egy segélyvonal létrehozására tesz javaslatot - ehhez a segítségét is felajánlva -, amelyen azon bejelentéseket fogadnának, amelyekkel a hatóság nem kíván foglalkozni.

Szünet előtt a választmányi elnök személyére tett javaslatot ismertette Fehér Zsolt

- 254 alapszervezet egyaránt Szabó Gábort jelölte -, majd utóbbi programbeszédét hallhattuk.

A szavazatszámlálás eredménye: Szabó Gábort a kongresszus újraválasztotta.

Sneider Tamás, országgyűlési képviselő Magyarország szociális válságáról, az erre adandó válaszról beszélt. Itt említette meg a szakszervezetekkel való kapcsolat kiépítés szükségességét, és kiemelte az önkormányzatiság fontosságát.

Juhász Oszkár, Gyöngyöspata polgármestere a Jobbik mindent elsöprő sikerét taglalta, amely leginkább „a magunk felett aratott győzelem”. Hozzátette, hogy a kemény irányvonal, a rendteremtés nem mindenki örömét szolgálja, főképpen azok berzenkednek ellene, akikkel szemben az elmúlt évek során végzett „áldásos tevékenységükkel” kapcsolatban már feljelentésekkel éltek, s hozzátette, a jobbikosok családtagjainak vegzálása nem szűnt meg

Hivatalának elfoglalását követően a bűnözés a tizedére csökkent, míg a bűncselekmények felderítési aránya közel 100 %-os.

Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a kampányában az igazság kiderítését ígérte, s ezzel együtt a vélhető gazdasági bűncselekmények feltárását. Az eddigi eredmények a település lakóinak a valóságra ráébredését szolgálják.

A cigányság helyzetét elemezve fontosnak tartja a közmunka lehetőségét, ugyanezzel a rendre szoktatás jelentőségét. A következő hónapokban egy valóban értékteremtő munkát -- növény- és állattenyésztést --, annak betanítását ajánlja számukra, amely a Hangya szövetkezeti modellhez hasonlatos.

A gyöngyöspataiak a szívükbe zárták a Szebb Jövőért Polgárőrség tagjait, akik a legkritikusabb időszakban védelmezték a lakosságot. Jelenlétüket a polgármesteri választásig több, mint ezer aláírással erősítették meg.

Sokak nevét említve végül köszönetet mondott a jobbikos támogatásért, külön kihangsúlyozva azt, hogy idő hiányában nem sorolhatott fel mindenkit.

Az „egyebek” napirendi pont rövid felszólalásokra adott lehetőséget.

Szávay István elsőként az országgyűlési képviselők között az elcsatolt területek vonatkozásában a készülő választójogi reformról szólt. Támogatást kért az ügyben, hogy minden magyar, bárhol is éljen a világban, rendelkezhessen szavazati joggal.

Z. Kárpát Dániel az Atilla Király Népfőiskola jelentőségét említette, amely a magyarságtudatot erősíti.

Volner János a „devizahitelesek” témával kapcsolatosan említette, hogy „gigantikus” átverésre bukkantak a bankok vonatkozásában, amelyek a magasabb törlesztő részleteket a svájci frank és az euro árfolyam emelkedésével magyarázták.

Az igazság ezzel szemben az, hogy a hitelek csak kisebb hányadának van frank fedezete. Jelentős eredménynek tartja a Jobbik aláírás gyűjtését, amely a jelenlegi kormányt további segítségnyújtásra, törvénymódosításra kényszerítette.

Markó István zuglói önkormányzati képviselő a közeljövőben felállítandó Trianon emlékműről tett említést, majd Mező Balázs székesfehérvári képviselő, mintegy a szülöttére emlékezve, a létrehozandó Prohászka Akadémia székhelyéül ajánlotta a várost.

/Arthur/